2009. augusztus 27., csütörtök
Nagyfiúk
Újabb jele annak, hogy már ők sem lesznek fiatalabbak: elkezdődött a héten az ovi újra, jövő héttől kezdődnek a különórák: torna, úszás, másik torna, és Beninek lötyög az egyik alsó metszőfoga.
Pihenés
Augusztus 15-től 10 napig a Matyik Nagymamáékhoz költöztek, mi meg leléptünk csavarogni: Fekete-erdő - Rajna völgy - Salzkammergut vidékre.
Mi nagyon jól éreztük magunkat, de a gyerekek is. Azon kívül, hogy hazaérkeztünkkor Beni közölte, hogy "azt hittem már sosem jöttök haza", alig fél nappal hazaköltözésük után jelezte, hogy ő vissza akar menni, mondván hogy ott ő "amúgy is jó volt, hisztizni ott nem szokott".
Aranyos - bár egy szavam se lehet, most tényleg kicsit nyugisabbak, mint mielőtt elmentünk.
2009. augusztus 13., csütörtök
Kihágások
Lassan, sok veszekedéssel telt el ez a hét, kicsit túl elevenek mostanában.
Ha kirándulunk valamerre, egész rendesek, mint például, mikor Tahiba mentünk:
De itthon ...
A sok hangoskodás, verekedés, és még több hiszti mellett volt, hogy a teljes elemkészletet szedték szét,
de olyan is, hogy a Benedek kipróbálta a szempilla spirálomat:
Ha kirándulunk valamerre, egész rendesek, mint például, mikor Tahiba mentünk:
De itthon ...
A sok hangoskodás, verekedés, és még több hiszti mellett volt, hogy a teljes elemkészletet szedték szét,
de olyan is, hogy a Benedek kipróbálta a szempilla spirálomat:
2009. augusztus 10., hétfő
Bőg a tehén...
Eljött az utolsó, közös, ovi nélküli nyári hét: itthon, édes hármasban.
Délelőtt egész rendesen eljátszogattak a szobájukban, az összes létező pokrócot felhasználták az ágy és az asztal felhasználásával készített bunkerekhez, később jöttek velem ügyintézni (fénymásoltatni, office depot-ba, dm-be, boltba), majd ebéd, alvás, és kicsit nehézkesen induló torna után segítettek lenyírni a füvet. Beni annyira igyekezett, hogy míg a Guszti tornájával bajlódtam, egyedül nekilátott füvet nyírni, és mikor kimentem hozzá, nem győzte mondani, hogy „Ugye milyen aranyos vagyok, Anya?” majd pár kérdés után jött a lényeg: „Ezért adsz nekem valamilyen meglepetést?”
Délelőtt egész rendesen eljátszogattak a szobájukban, az összes létező pokrócot felhasználták az ágy és az asztal felhasználásával készített bunkerekhez, később jöttek velem ügyintézni (fénymásoltatni, office depot-ba, dm-be, boltba), majd ebéd, alvás, és kicsit nehézkesen induló torna után segítettek lenyírni a füvet. Beni annyira igyekezett, hogy míg a Guszti tornájával bajlódtam, egyedül nekilátott füvet nyírni, és mikor kimentem hozzá, nem győzte mondani, hogy „Ugye milyen aranyos vagyok, Anya?” majd pár kérdés után jött a lényeg: „Ezért adsz nekem valamilyen meglepetést?”
Pihenés képpen locsoltunk is. Aztán hirtelen előkerült két gumikesztyű, és a fiúk sorban álltak, azzal, hogy "töltsed meg a tőgyét".
Ha lett volna rajtuk nadrág, tuti kiesnek belőle a röhögéstől.
Közben pedig hangosan énekeltek: "Bőg a tehén, mert nincs kalap a fején..."
Balaton
2009. augusztus 5., szerda
Kérdések
Beninek mindig nagyon jó kérdései vannak.
Ma épp azt taglaltunk, hogy valaki leesett a lépcsőn, és eltörhetett vagy elrepedhetett a bokája. Beni érdeklődött, hogy mi lesz vele, ha a mentőautó kórházba viszi, majd jöttek a kérdések sorban, és minden válaszom indukált egy következő kérdést: mi az a röntgen, mivel vágják fel a lábát, hogy ragasztják be a sebet, és "mi van közben a sejtekkel"
Ugyanis a fájdalomérzékelőkkel - mondja - ha elvágják azokat, is, akkor nem lehet érezni a fájdalmat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)