Töklámpás

Erre is kellett időt szakítani, mert bár még csak egy hete, hogy megvettük a tököt Bikácsról hazafelé jövet, nem telt el úgy nap, hogy ne tette volna fel valamelyik a kérdést, hogy ugyan már "mikor csináljuk meg a töklámpást".



Beni segített, és mikor kész lett, csak annyit tett hozzá, hogy "soha életemben eddig nem csináltam ilyen szép töklámpást!"

A pók pihenni akart...

... de a hétvégén esélye sem volt rá.

Szombaton a fiúk megszavazták, hogy elmenjünk Bécsbe G. órájáért (SCS-be hordjuk javítatni), és hazafelé eltöltsünk két önfeledt órát a Marchenpark-ban.

Vasárnap egérnyomokat találtam a konyhában, és Beni személyében lelkes vadásztársra akadtam. Az eredmény csak másnap reggelre lett meg, de meglett, és ez a lényeg.



Vasárnap még színházban is jártunk (Kolibri: Bors néni) amit szintén nagyon élveztek a fiúk, igaz Gusztó sehogy sem akarta azt csinálni a színpadon (ui. felhívták a gyerekeket) amit lehetett, hanem mindig az éppen szereplő színész közelébe / ölébe húzódott, úgyhogy végül le kellett menekíteni, nehogy miatta szakadjon félbe az előadás.

Pók a falon

Nagyjából így éreztem magam a héten, annyi felé kellett menni.

Volt szülói értekezlet az oviban, ahol azon kívül, hogy megválasztottak a Gondoskodó Szülők Köre elnökének, megtapasztalhattam milyen párhuzamosan két szülőin részt venni, ugyanis az általános ismertető után a két csoportnak külön volt a szülői értekezlete, két teremben, így én kénytelen voltam ingázni a helyszínek közt.


Kedden a Beni szokásos tornáját követően Gusztival jártam az ortopédián, ahol megtudtuk, hogy jobban bedől a bokája, mint korábban (kap új, a lábára varrt cipőt) és 1-2 év múlva elkezdhetünk gondolkodni egy esetleges műtéten. Addig nem, és akkor sem biztos, de benne van a kalapban.


Szerdán Beni kapott új tornasort, nem remekelt, de túléltük, utána vissza kellett vinnem az oviba, mert még egy tárgyalásom volt, úgyhogy ez a nap is hosszúra sikeredett.

Csütörtökre a Guszti szokásos tornája mellé egy szentendrei és egy óbudai ügyintézés esett, péntekre pedig csak a Guszti a szemészeti kontrollja maradt. Szerencsére nagyon közreműködő volt, és nem is találtak nála semmi eltérést. Kontroll egy év múlva, szóval 2010 szeptemberére már van egy programunk.

SASSZEM

Nem hiába járnak oviba, egyértelmű, hogy ragad rájuk valami.

Beni múltkoriban kérdezett pár dolgot, hogy engedem -e ezt vagy azt, és mikor a többedik igenlő választ kapta, közölte, hogy "Anya, te olyan vagy, mint Mária. Ő sem tudott nemet mondani"

Tegnap pedig, mikor a jóságról és szófogadásról váltottunk néhány szót, közölte, hogy az "Az Istennek sasszeme van. Sehova ezen a földön nem tudnál anya elbújni előle."

Majd tovább ragozta, hogy a rosszaság szomorúvá tesz engem, de az Úr is haragszik érte. És mivel nem tudunk úgysem elbújni, az a legjobb, ha jók vagyunk.

Trabant forever

Már vagy két éve, hogy Guszti énekli a Trabantos nótát.

Ahogy meglát egy ilyen járgányt, azonnal rákezd.

Újra együtt, ugyanott: Bikács

Szerda délután jött egy ajánlat a szállodától, ami ugyan nagyon jutányos volt, de hétközbenre szólt. G. megnézte a honlapjukat, van e más, és rátalált egy mégjutányosabb hétvégi ajánlatra.

Így aztán szombat reggel lementünk Bikácsra.

Bár kicsit fennakadtak rajta a fiúk, hogy miért csak egy éjszakát töltünk lent, de azért nagyon jól érezték magukat. Volt fürdés, horgászat, és állat etetés is.

Beninek faragtam egy botot. Ámult bámult közben, és csak mondogatta, hogy "Gratulálok anya, nagyon ügyes vagy!"

Gusztó sakkozott és kuglizott,

de leginkább az állatokat etette.

Ehhez pedig nem is kell komment...

Akinek lóg a lába

Hol is kezdődött a kérdés sor? Talán ott, hogy a Guszti kérdezte, mikor megyünk az Ákosékhoz. Majd hogy mikor megyünk a Laci bácsiékhoz.
Még válasz sem érkezett, mikor Beninek kezdtek záporozni a kérdései:
Beni: "Judit nagymamának miért nincs autója?"
Én: "Mert nem tud vezetni" ( kézenfekvő válasznak tűnt..)
Beni: "És miért nem tanul meg?"
Én: "Mert nincs szüksége rá. Már nyugdíjas, és ha valahova utazik, úgyis javarészt a Marcival megy"
Beni: "Mi az a nyugdíjas?"
Én: (gondolatok rendezése, egy öt éves nyelvére fordítása)
Beni: "Ja, már tudom, aki egész nap lógatja a lábát, és nem csinál semmit"
Én: (mosolygok)
Beni: "És ha nem dolgozik, miből van pénze?"
Én: "Kap nyugdíjat"
Beni: "Mi az a nyugdíj?"

Én pedig pegpróbáltam a tücsök és a hangya meséjével megfelelő magyarázatot adni az életen át történő dolgozásnak, gyűjtögetésnek, adófizetésnek. Hát, nem tudom mekkora sikerem volt, de megértett valamit, mert megint kérdezett:

" Anya, aki nem dolgozik, az majd nem kap semmit, és éhenhal, ugye?

Itt befejeztük. A szociális rendszerről, szolidaritásról és segélyezésről majd máskor ejtek néhány szót.

Élmények bőven

Ezen a hétvégén is csavarogtunk.

Először is elmentünk a Planetáriumba, ahol megnéztük a "Süni és a csillagok" előadást. Mindkettőnek nagyon tetszett, de Beni fél szemét mindig a vetítőn tartotta, és azt leste, hogy honnan jön a fény.


Hazafelé benéztünk a Pataky Művelődési Központba, ahol épp Mesefesztivál volt. Pár ügyességi játékot kipróbáltak, de igazi sikere a tökhintónak, és a repülőgépnek volt.

A vasárnap családi körben telt. Délelőtt a szokásos éves Schulek találkozón voltunk Visegrádon, utána pedig a közeli réten piknikeztük.

Képek baloldalon, a hangularól meg elég annyi, amit a Beni mondott:

"Soha, eddigi életem napjain nem voltam ekkora pikniken"

Egy nap híjján fél éve, hogy Benikém derékba törte a dracena jövőjét.

Azóta Beni is és a kóró is sokat fejlődött - utóbbi egészen újjászületett.

Első csavargós évközi hétvége

Elkezdődött az ovi, már a második hétnek is vége, és végre beköszöntött az ősz. Ez nekünk azt jeleni, hogy egyrészt már nincs már kánikula (szerencsére), másrészt hogy hétvégén valamerre elcsavargunk. A Matyik már megszokták, szeretik, olyannyira, hogy a szombat szó szinonímájává vált a "csavargós nap" csakúgy, mint a "templomos nap" a vasárnap esetében.

Most szombaton a Kolibri színház évadnyitó nyílt napjára mentünk be a városba, és hogy még nagyobb legyen az élmény: metróval.

Eddig csak egyszer részesítettük a Matyikat a "békávézás" felejthetetlen élményében, és még nem sikerült megutálniuk. Sőt!

A mozgólépcsőzés nekik az egyik legjobb dolog, azzal csak olyan élmény veszi fel a versenyt, mint pl. a Podmaniczky utcában egy hirdetőoszlop tövében egy ugrásra lusta lombszöcskére lelni.

És még egy idilli kép vasárnap délelőttről. Mászóka tetején ülve szappanbuborékokat fújnak.

Néha olyan jó lenne megállítani ilyenkor az időt ...

Ovis munka

Beni készítette, de a Gusztó keze látszik rajta.