Tegnap újabb torna (bhrg) kontrollon voltunk, ezúttal a Gusztival. A késői (fél 12) időpont ellenére Guszti nem, vagy csak alig nyafogott, hogy éhes, vagy álmos, és szépen végig tornázta a feladatsorát, majd mikor a Juli nénink új feladatokat állított össze neki, békésen játszott, és bár az új feladatsornál kicsit veszített érdeklődéséből még mindig szófogadó volt.
Ilyen békés előzmények, és a mai délutáni alvás után kaptam az alkalmon, és bíztattam Gusztit, hogy no, akkor tornázzunk egyet.
Az új feladatsor begyakorlása mindig nehéz, de ez a mai nap egy horror volt. Guszti a 20 perces (eleinte persze lehet akár 40 perces is) feladatsorával több mint egy órát szenvedett úgy, hogy félidőtől potyogtak a könnyei. Mikor végeztünk, még vagy 10 percig hüppögöt.
Aztán elindultunk a Beniért az oviba, és az én drágám azt mondja nekem a kocsiban:
"Szépen tornáztam ma, ugye?"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése