Szombat délután családi összejövetel volt Édesanyáéknál MAmi 85. születésnapjának alkalmából. Az ilyenkor szokásos őrjöngés, nyuszi nyúzás és egymásnak örülés miatt a fiúk hullaként dőltek az ágyba este.
Másnap frissen és üdén ébredt rajtam kívül mindenki, így az ötletgazgda csomagolásra intett, és kaptam egy órát csípás szemem kinyitásától kezdve arra, hogy valamennyiünk sífelszerelését (utielemózsiát, innivalót, játékot az útra, és némi jókedvet) összecsomagoljam, és a gyerekeket is a rajtvonalra állítsam.
Kisebb kitérő miatt valamivel 11 után jutottunk el a semmeringi (Stuhleck) felvonóhoz. Beni remekelt, így Gergőnek alkalma nyílt többször is a hegy tetejéig felvonózni vele, lefelé pedig igyekezhetett, hogy utolérje. Guszti nyűgös - nem tudom mit akarok, de azt nem amit ajánlasz - formájában volt. A felvonó tetején azért nyafogott, hogy még felvonózzunk, de azt nem nagyon akarta elfogadni, hogy ahhoz, hogy felmenjünk, le is kell csúszni.
Este izomlazítónak engedélyeztem egy kis habfürdőzést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése